HPV
A HPV és a méhnyakrák
Világviszonylatban és Magyarországon is a mellrák után a méhnyakrák a második leggyakoribb női daganatos megbetegedés. A méhnyakrák az esetek többségében tünetmentes, panaszokat is csak előrehaladt állapotban okoz. A méhnyakrákos megbetegedés hátterében az egyik leggyakoribb szexuális úton terjedő fertőzés, a humán papillómavírus áll.
A HPV a sejtekben olyan elváltozásokat indíthat le, melyek rákos burjánzáshoz vezethetnek. A fertőzést a szervezet legtöbbször legyőzi, azonban néhány esetben tartósan megmarad a vírus. Kóros elváltozást az azonos típussal való hosszú időn át tartó fertőzés okozhat, éppen ezért nem kell megijedni HPV-fertőzés esetén, hanem figyelemmel kell kísérni lezajlását.
A fertőzés követően több év is eltelhet, mire a kóros sejtburjánzás következtében méhnyakrák alakul ki. Az időben felismert HPV-fertőzés kezelhető, a méhnyakrák 100%-ban gyógyítható.
Rizikótényezők:
- hormonális fogamzásgátlás
- dohányzás
- egyéb szexuális úton terjedő betegségek
- gyakori partnerváltás
- HPV-típus kockázata
- több HPV-típus egyidejű jelenléte
A HPV-nek közel 100 típusa ismert, melyek közül bizonyíthatóan 14-nek van köze a méhnyakrák kialakulásához. Ezek a magas kockázatú (HR) típusok az alábbiak: 16,18,31,33,35,39,45,51,52,56,58,59,66,68. Ezek közül is a 16 és 18 okozza a méhnyakrákos esetek közel 70%-át.
A HPV-vel a szexuálisan aktív felnőttek 80%-a találkozik élete során. Mivel nem okoz tüneteket, legtöbbször úgy adják tovább, hogy észre sem veszik. Az óvszerrel való védekezés nem nyújt teljes védelmet, mert a HPV bőrérintkezés útján is átadható.
A HPV elleni oltás a 16-os és 18-as típusok ellen nyújt védelmet, előtte nem szükséges tesztet csináltatni. Az oltás után is javasolt HPV-szűrésre járni (a többi HPV típusok miatt).
- HPV-ről a Házipatikán
- HPV okozta nem fertőzésekről a Webbetegen